Baby - soványan, sérülten a vágóhídról mentve

Girizd Anna vagyok, gyógyszerész, jelenleg bölcsész szakon tanulok az egyetemen, és már több mint 15 éve lovagolok. Baby, a lovam, öt éve érkezett hozzám – csontsoványan, lázasan, ízületileg tönkremenve, pata deformitással, fej- és lábsérülésekkel, Koszovóból, egy vágóhídról mentettük. Őszintén szólva, mai eszemmel talán nem mertem volna belevágni… de akkor, 16-17 évesen, minden vágyam volt egy telivérezett ló, még ha az „elrontott” is.

A papírjai elvesztek, így igen olcsón vettem meg (250 euró), de az állatorvosi költségek hamar többszörösére rúgtak. Nem bántam meg. Bár eleinte bizalmatlan volt az emberekkel, idővel, hatalmas türelemmel és sok-sok munkával sikerült újraépítenünk a kapcsolatot – és egy fantasztikus lóvá vált. Bár az elején vágtalónak gondoltam, kiderült, hogy csontváza alapján valójában ügető, így teljesen újra kellett képezni.

2017-ben már versenyen is elindultunk, amatőr galoppban szépen szerepelt. Később újra versenyen voltunk, komoly ellenfelek mellett lettünk harmadikak. Részt vettünk lovastalálkozókon, felvonulásokon, ugróedzéseken – Baby mindig a maximumot hozta, főleg velem. Egygazdás típus: ha valakit megszeret, és határozott vele, azt tiszteli. Gyerekekkel különösen kedves, szerintem sejti, hogy tőlük mindig alma vagy répa jár neki.