Energetikai állapotfelmérés lovakban

FitoCavallo állapotfelmérés lovakban - a Hagyományos Kínai Állatorvoslás nyomán

Bármely gyógyítási módról legyen szó, pontos diagnózis felállítása nélkül nincs hatékony és célzott kezelés. A nyugati és a kínai orvoslásban azonban igen nagy különbséget találni a diagnosztikában. Jóllehet, gyakran szinte ellentétesnek tűnik a két irányzat, mégis a jövőt a két módszer integrálása, egybefésülése jelentheti. A FitoCavallo termékek a nyugati és kínai szemléletet ötvözik. A FitoCavallo állapotfelmérés a kínai diagnosztikán alapul.

Jelen cikkel nem célunk, hogy pontos módszertani áttekintést adjunk a hagyományos kínai állatorvosi diagnosztikáról, csupán egy rövid ízelítőt szeretnénk adni arról, hogyan néz ki a gyakorlatban az eljárás. Ezt bárki megtapasztalhatja, aki kihívja Deminger Kornéliát, a FitoCavallo kínai orvoslásban jártas tanácsadóját.

Mit lát a lovas, ha kihív a lovához egy olyan terapeutát vagy állatorvost, aki kínai diagnózist, vagy egy kínai jellegű energetikai állapotfelmérést végez?

A nyugati szakemberek között nagyon ritka az olyan, aki tökéletesen alkalmazza a kínai módszereket a diagnózis felállításában (pl. a pulzusdiagnosztikát), hiszen annak tökéletes elsajátítása évtizedeket igényel. Magyarországon ugyan jelenleg nincs intézményesített hagyományos kínai állatorvosi képzés, de néhány állatorvos nemzetközi posztgraduális képzésen részt vett, és akupunktúrás kezeléseket folytatnak.

Rájuk, valamint a nem állatorvos végzettségű, akupresszúrát vagy meridián-terápiát végző személyekre a terapeuta kifejezést használom: ők azok, akik az energetikai állapotfelmérést professzionális szinten végzik, és a „kínai jellegű diagnózis” felállítását követően kezelést végeznek: gyógynövényekkel, akupresszúrával, akupunktúrával, moxibúcióval, stb.

Zheng

A diagnózis célja a mindenkori tünetek és apró jelek megfigyelése a lovon, és azok összességéből a „Zheng” beazonosítása. A Zheng szót gyakran tünet-együttesnek, azaz szindrómának fordítják, mely mégsem azonos a nyugati értelemben vett szindrómával.

A kínai diagnózis minden egyes betegség, de még a betegség előtti állapotok esetén is olyan tünet-együtteseket keres, mellyel beazonosítja, hogy mely elemek (Fa, Tűz, Föld, Fém, Víz) és mely szervek, meridiánok érintettek az energiazavarban.

Ez alapján a látszólag hasonló tünetekkel járó betegségeket egymástól energetikailag külön választja, és úgy nevezi el, hogy a terapeuta abból már tudja, hogy mely meridián, milyen jellegű zavarát kell kezelni. Ez az egyik legnagyobb különbség a nyugati orvoslással összehasonlítva.

Azonos tünetek, de különböző betegségek

Lássunk egy példát! Két ló véres hasmenés tüneteit mutatja. Az egyik egy hároméves, akinek vörös a nyelve, gyors a pulzusa, ideges, és tünetei két napja állnak fenn. A másik egy tizenöt éves, amelyiknél huszonegy napja kezdődött a probléma, és nyelve halvány, pulzusa lassú, viselkedését tekintve bágyadt.

Mindkét ló trágyájában kimutathatóak Salmonella baktérium fajok, így a nyugati diagnózis mindkét esetben szalmonellózis. A gyógyszeres kezelés is ugyanaz. Csakhogy a kínai diagnózis ezzel ellentétben az első (fiatal) lónál Nedves Hőség, míg az idősebb ló esetében Lép Qi hiány. A kezelésben óriási különbség van, mert előbbi esetben egy hőséggel járó, akut többletállapotot csillapítunk gyógynövényekkel, míg a második esetben egy krónikus hiányállapotról van szó, amit melegítünk és tonizálunk.

A helyszínen végzett FitoCavallo energetikai állapotfelmérés menete általában

Az eljárás dióhéjban

Az öt alapeljárás a kikérdezés, a szemlélés, a hallgatás, a szaglás, és tapintás. Segítségükkel a test külsejéből és az elmondottak, körülmények alapján következtetni lehet a test belsejének állapotára.

A terapeuta legelőször a tulajdonost kérdezi ki a korábbi gyógyszeres kezelésekről, a pontos takarmányozási és tartási körülményekről, az állat előéletéről, használatáról, illetve az állat viselkedési szokásairól. A lovát jól ismerő emberek sokszor akaratlanul is elmondják a pontos diagnózist. A jó beleérző képességű terapeutánál pedig rögtön megszólal egy „csengő”, amikor a lovas kiejti száján a kulcsszavakat.

A megszemlélés során a nyelv, a lelki állapot, az általános fizikai kondíció, a mozgás és testtartás, étvágy, evéssel, ivással, ürítéssel, vizeléssel kapcsolatos viselkedés, a bőr, szőr, sörény, farok, szemek, fülek, orr, ajkak, végtagok, mozgás, valamint a váladékok számba vétele történik.

Ezután következik a hangminőség (pl. nyerítés hangereje, hangmagassága), a légzés, valamint a szív és tüdő meghallgatása. A szaglás során fontos a lehelet, a kiválasztott és ürített „dolgok” (nyálkák, trágya, vizelet, izzadtság) és az általános testszag értékelése. A tapintás bőrre, fájdalmas részekre, a pulzusra, a meridiánokra, valamint a Shu, Mu és Ting akupontokra terjed ki.

Lelki állapot

A lélek jelenléte a szemekből, fülekből, a szőrzetből és a mentális tevékenységből állapítható meg. A beteg állatnál a normális lelkiállapotra jellemzőek a csillogó, fénylő szemek; a mozgékony, élénk fülek és az éberség (de nem idegesség). Ilyenkor a gyógyulás viszonylag gyors, és a gyógynövényes (illetve) akupunktúrás kezelésekre az állat várhatóan jól reagál.

Amikor azonban –egy magyar közmondással élve- a lélek csak hálni jár az állatba, akkor kicsi az esély a gyógyulásra, és az a kezelés hatékonysága sem lesz erőteljes, de legalábbis nem érhető el intenzív javulás a beteg állapotában. Ennek jelei a fáradtság, kimerültség, elesettség, fénytelen (kifejezéstelen) szemek, lassú szem- és fülmozgás, több különböző egészségügyi probléma egyidejű fennállása.

Bizonyos viselkedészavarok egyértelműen utalnak egy-egy meridián állapotára. Ilyenek például a félelem, a dominancia, az agresszió, a türelmetlenség, a gorombaság, a túlzott kötödés, aggódás, közönyösség, távolságtartás, túlzott játékosság, stb.

A szem a Lélek tükre.

Egészséges állatnál a szem: csillogó, tiszta, a kötőhártya rózsaszín, tiszta és váladékmentes, a pupilla tágulása fényfüggő, a szemhéjak rugalmasak, nem duzzadtak, a szemfehérje erezete nem látszik, nincs bevérzés. A kínai orvoslás úgy tartja, hogy a szem egy kaput nyit a belső szervekre. A szem úgy egészében a Májhoz tartozik, de egyes részei (pl. pupilla, szemzug, szemhéj, szemfehérje, írisz) más-más szervek állapotára utalnak.

A könnyezés, hályogok, havi vakság, és krónikus kötőhártya-gyulladás mind olyan elváltozások, ahol a szemet nem önmagában kellene kezelni, hanem azzal a meridiánnal együtt, amire a betegség utal. A nyugati orvoslásban ez elképzelhetetlen, míg a kínai medicinában a szem betegségeit térképhez hasonlóan használják: iránymutatást ad, hogy a testben, mélyen hol a probléma.

Száj, nyelv és ajkak

A kínai diagnózis alappillérének számít a nyelv vizsgálata. Ugyanakkor nem egy egyszerű dologról van szó, amit nehezít, hogy a ló általában folyamatosan eszik, és a takarmány befolyásolja a nyelv és a rajta található lepedék színét.

A vizsgálat során meg kell szemlélni a szájüreg nyálkahártyájának színét, fénylését, a száj nedvességét, a nyelv alakját, méretét, színét, lepedékét. A nyelv részekre osztható, melyek mindegyike egy-egy szerv állapotáról ad tájékoztatást.

A lehetséges nyelvszínek: normál rózsaszín, halvány, sötétlila, sárgás, szürkés, vörös. A nyelven lévő lepedék normális esetben fehéres-sárgás, és nagyon vékony rétegű. Az is probléma, ha semmilyen lepedék nincs (száraz a nyelv), de az is, ha sok van és erős a színe.

A nyelv formája is eligazítást ad: abnormális, ha duzzadt a nyelv, és szinte kitüremkedik a fogrések között, ahogyan az is, ha keskeny a nyelv, és nem tölti ki helyét. Bármilyen legyen is a nyelv, az komoly diagnosztikai értékkel bír.

Az ajkaknál figyelemfelhívó, ha evés után a ló felpipál; ha az alsó ajak lóg aktív állapotban (tehát nem a ló pihenése idején); ha a belső nyálkahártya túl halvány, vagy éppen vörös színű és száraz.

Ha túl óvatosan rág a ló, az fogproblémákra utalhat. Minden fogon áthalad egy meridián, tehát a hibás fogak szintén diagnosztikai értékűek. Ha takarmány nélkül is rág az állat, akkor az elsősorban gyomorfekélyre, de akár szív- és tüdőfájdalomra is következtetni enged.

A fül

Egészséges állat füle rugalmas, mozgékonyan reagál a külső ingerekre és töve meleg, míg hegye hideg. Intő jel, ha az egész fül meleg, vagy éppen hideg, ha a vérerek duzzadtan látszódnak, ha szarkóma vagy korpa van a fülben, ha csapzott a szőr, illetve ha büdös váladék ürül a fülből.

Az orr, légzés

Az orrlyukak egészséges lónál enyhén tágulnak, követve a légzés ritmusát, a nyálkahártya rózsaszín, nedves és nem ürül semmilyen nyálka. A vízszerű orrfolyás, illetve bármilyen orrváladék, a száraz, véres, pöttyös, nyálkás, vörös, halvány orrnyálkahártya, illetve a terhelésre extrém módon kitáguló orrlyukak betegséget jeleznek.

Az orrváladék színének, állagának, mennyiségének és szagának igen nagy jelentősége van a kínai medicinában: ennek megfelelően csaknem harminc gyógynövény-recept készíthető az egyes, orrváladék ürülésével (is) járó elváltozásokra.

A légzés nyugalmi helyzetben nem jár hanggal, zörejekkel, és ritmusos, nyugodt. A légzést kísérő sípoló, szörcsögő, ziháló hang lehet halk vagy hangos, a belégzés és a kilégzés lehet nehezített, felületes, kapkodó vagy elnyújtott.

Gyógynövényekkel óriási különbség van a többlet, illetve a hiány állapottal járó kehesség kezelése között. Ezt a FitoCavallo gyógynövény-receptek maximálisan figyelembe veszik!

A köhögés intő jel, hogy a tüdő fel-le irányú működésében zavar van. Az erőteljes, hangos köhögés többletre utal, a gyenge „köhintés” hiányállapotra. Nyálkaképződés esetén nedves állapot uralkodik a légutakban, száraz orrnyálka és improduktív köhögés ezzel ellentétes kezelést igényel.

Jelentősége van annak is, hogy hideg időben képződik-e több nyálka, vagy párás és enyhe időben, netán a tavaszi szeles évszak okoz orrfolyást. A nappali köhögést könnyebb kezelni, mint az éjjelit. Sok esetben a tüdő csak elszenvedője egy másik meridián zavarának, és a kezelést nem is a tüdőnél kell kezdeni - noha a szemmel látható probléma ott van.

Bőr, szőr, paták, sörény és farok

Normál esetben a bőr sima, rugalmas és egészséges, a szőr pedig fényes, sima tapintású és puha. A sörény és farok dús, lekefélve csillogó, fajtától függően puhább vagy keményebb tapintású.

Amennyiben a bőr nyomásra érzékeny, vagy duzzadt, esetleg megnyomva még egy ideig látszik az ujjnyom (ödémás), vagy viszket (ekcéma, csalánkiütés), illetve a szőr fénytelen, hullik, korpás, zsíros, száraz, a sörény-farok ritka, korpás, zsíros, száraz, sprőd, akkor különféle meridiánok energiazavara áll fenn.

A patákon, pontosabbak a pártaszéleken található Ting pontoknak különleges jelentőségük van, nagyon sok mindent elárulnak a ló energetikai állapotáról.

Evés, ivás

Az étvágy és az evés módja nagyon sokat elárul a lóban zajló folyamatokról. Megkülönböztetünk farkasétvágyat, étvágytalanságot, a nedves (pl. friss fű) vagy éppen a száraz takarmányok kizárólagos , de legalábbis preferált fogyasztását.

Az ivással kapcsolatban fontos, sokat vagy éppen alig iszik az állat, esetleg kívánja a vagy éppen tartózkodóan issza a hideg folyadékot. A nedves takarmányok előtérbe helyezése és a sok ivás mindig Hőséget jelez a testben, ahogyan a száraz takarmányok és meleg „tea” fogyasztása Hideget, a „nem-ivás” túl sok nedvességet feltételez.

Ha etetés után a ló karót rág, vagy nézegeti a hasát, esetleg lehajtott fejjel bámul maga elé vagy ingerült, akkor biztos, hogy a gyomor-bél traktusban gond van.

A bélhangok meghallgatása is fontos: „ a vékonybél hangja a csordogáló vízre, a vastagbélé távoli mennydörgésre emlékeztet”. Baj a túl intenzív bélhang is, de még rosszabb, ha nincs bélhang: azonnal állatorvost kell hívni.

Trágya, vizelet

Sokat elárul a trágya és a vizelet minősége: színe, szaga, állaga, valamint mennyisége, ürítési gyakorisága, körülményei. A lovaglás eleji vizelés, a vizeletcsepegés, vizelet-visszatartás, vizelési próbálkozások vizelés nélkül vagy kevés vizelettel, fájdalmas vizelés, a véres vizelet, a bőséges, szinte átlátszó vizelet vagy a kevés, sűrű, esetleg zselészerű vizelet energiazavart vagy már betegséget jeleznek.

Ugyanígy a lovaglás elején többszöri, kis mennyiségű trágya ürítése, az ideges hasmenés, a bélsárpangás, vagy ennek enyhe formája a keményebb trágyagolyók, a megemésztetlen magszemek a trágyában, illetve a hasmenés különböző formái: híg, vízszerű, normális trágya után spriccelő, a bűzös, esetleg véres, nyálkás hasmenés. Mindegyik más-más energiaállapotra jellemző, és gyógynövényekkel nagyon precízen lehet kezelni ezeket a helyzeteket.

Diagnózis tapintással

A kínai állatorvos igen körültekintően vizsgálja pulzust, mivel az kitűnően reflektálja a belső szervek, az életerő (Qi) és a vér állapotát. A pulzus lehet gyors, lassú, felületes, mély, gyenge, erős, csúszós, szabálytalan, keskeny, széles, puha, hirtelen, szabálytalanul megszakított, csomós, szokatlan, drótszerű, stb. E módszert, bonyolultsága miatt, igen kevesen képesek értékelhetően kivitelezni. Megtanulásához sok-sok év szükséges, egy tapasztalt kínai orvos mellett. Tény, hogy a pulzusdiagnosztikában jártas gyógyító csak magából a pulzusból egy komplett diagnózist fel tud állítani, de az ilyesmi itt Európában csodaszámba menő mutatvány.

Ennél jóval elterjedtebb módszer a diagnózis pontosításához, ha a terapeuta bizonyos pontokat megnyomva vizsgálódik. A meridiánok vagy energiacsatornák meghatározott helyei, „nyílásai” az akupunktúrás pontok (ahová akupunktúrás kezelésnél a tűk kerülnek). Szemmel nem láthatók, de finom tapintással érezhetők.

Betegségek esetén nyomásra érzékennyé válhatnak, ami a diagnosztikában is komoly segítséget nyújt. Ezek három típusa különösen fontos: a Shu pontok, a Mu-pontok és a Ting pontok. Ezekről és a lovak akupresszúrás kezelésének alapjairól a következő cikkben lesz szó.

Zárszó

A fentiekből jól látszik, hogy a kínai diagnózis felállításának egyes elemei a lovasok, lótartók mindennapi rutinjában segítséget nyújt a betegség előtti állapot felismeréséhez, ami a gyógynövényes prevenció vagy megelőzés alapja.

Ugyanakkor nagy alázattal kell kezelni e témát, mert igen nagy körültekintést igényel.

A fentiekben vázolt eljárás nem egy útmutató lovasoknak az önjelölt diagnosztizáláshoz. Azért hangsúlyozom ezt, mert a gyakorlatban bizony előfordult már, hogy némely laikus lovas néhány újságcikk elolvasása után vitatkozni kezdett az évek óta működő terapeutával a diagnózisról. Ez az alázatosság hiányából eredő tipikus hiba, és általában a ló látja a kárát.

Évekig tartó tanulást, mely gyakran több ezer oldal elmélyült elolvasásával jár, valamint évtizedek óta folytatott gyakorlást nem helyettesíthet néhány populáris újságcikk. Az összefüggések felismerése kulcsfontosságú, de ahhoz bizony idő és rengeteg tudás kell.

Szükséges, hogy a lovasok alapjaiban értsék, mi zajlik a diagnózis során, illetve lovukban, melyik jel miért fontos, mert így saját megfigyeléseikkel jobban tudják segíteni a terapeuta munkáját- akár naplózással, akár figyelmük korábban jelentéktelennek tűnő dolgokra összpontosításával.