Cushing-kór kutyáknál

A Cushing-szindróma az egyik leggyakrabban előforduló rendellenesség a kutyáknál. A 8 éves és idősebb kutyákat érinti. A tünetek általában hónapok alatt alakulnak ki, ami arra készteti a kutyatulajdonosokat, hogy a normális öregedési folyamat részének tekintsék őket. Ha azonban nem észlelik időben, ez a rendellenesség súlyos egészségügyi következményekkel járhat az érintett kutyák számára. Olvassa el itt, hogy mely jelek utalnak a Cushing-kórra, és hogyan segíthet kutyájának a jobb életminőség elérésében.

Mi a Cushing-szindróma?

A Cushing-szindróma egy olyan hormonális rendellenesség, amelyben a kutya mellékvesekérge túl sok kortizolt termel. Egy bizonyos formáját, az úgynevezett Cushing-kórt az agyalapi mirigy daganata okozza, ami az ACTH (adrenokortikotrop hormon) túltermelését eredményezi, amely stimulálja a mellékvesekéreg működését. A Cushing-szindrómának azonban más okai is lehetnek, ezért a Cushing-kórtól eltérő megnevezéssel illetik. A kutya szervezete már nem képes szabályozni a túlzott ACHT-kibocsátást, ami a Cushing-szindróma néven összefoglalóan ismert tünetek sorozatát eredményezi - a kutya számára nem életveszélyes, de mindenképpen kellemetlen. A hosszú távú Cushing-szindróma növeli az olyan súlyosabb rendellenességek kockázatát is, mint a cukorbetegség, a hasnyálmirigy-gyulladás és a vesekő. Ezért fontos, hogy a Cushing-szindrómát időben diagnosztizálják és kezeljék.

Mi a kortizol?

A kortizol közismert stresszhormon. Feladata, hogy stresszhelyzetekben aktiválja az anyagcsere-folyamatokat, ezzel átmenetileg több energiát biztosítva a szervezet számára. Ugyanakkor elnyomja az immunrendszert, ez a tulajdonsága teszi hasznossá a gyógyászatban. A kortizol a kutya anyagcseréje szempontjából is fontos hormon. Fontos szerepet játszik a szénhidrát-, zsír- és fehérjeanyagcserében, a szervezet víz- és elektrolitegyensúlyában, valamint az immunrendszerben. Emellett serkenti a cukor raktározását a májban, támogatja a szervezetet a nagy stresszhelyzetekben, és védi a szervezetet a túlterheléstől. Ez azt jelenti, hogy a kortizol szintje a szervezetben a szituációs tényezőktől függően jelentősen ingadozik. Az ATCH, amely az agyalapi mirigyben termelődik, és a véráram útján jut el a mellékvesékbe, beindítja a mellékvesék kortizoltermelését.    

Az egészséges kutyáknál a fokozott megterhelés, például rövid ideig tartó megerőltető tevékenység, de a stressz hatására is magasabb kortizolkiválasztást tapasztalnak. Amikor erre a többletenergiára már nincs szükség, a szervezet leállítja a kortizoltermelést, és a hormonháztartás egyensúlya ismét helyreáll. Az agyalapi mirigy vagy a mellékvesék rendellenességei és a gyógyszerek (kortizon) formájában felszívódó további kortizol felszívódása kibillentheti a kortizoltermelést a szervezetben. Az állandó kortizolfelesleg Cushing-kórt eredményez, míg a kortizolhiány Addison-kórt vált ki, amely életveszélyes.

Melyek a Cushing-szindróma jelei?

Nem minden érintett kutyánál jelentkeznek ugyanazok a tünetek, de az alábbi gyakori elváltozások közül kettő vagy három egyszerre jelentkezik:

• nagyobb szomjúság, fokozott ivás és fokozott vizelettermelés. Egyes kutyák olyan sok vizeletet képeznek, hogy már nem tudják "visszatartani", és balesetet szenvednek a házban (inkontinencia). Más kutyák alvás közben veszítenek vizeletet.
• fokozott éhség, sőt sóvárgás, ami súlygyarapodáshoz vezet
• fokozott lihegés, a hideg fekvőhelyeket előnyben részesítve
• szőrhullás és a szőrnövekedés hiánya. A szőrhullás jellemző területei a has, a hát, az oldalsó részek, a farok, a fülek és a hátsó lábak hátsó része. A szőrzet tompa és vékony lesz, és a meglévő szőrzet akár ki is hullhat. A mancsok és a fej ritkán érintett.
• vékony, száraz, "papírszerű" bőr, gyakran sötét elszíneződéssel a hiperpigmentáció miatt, különösen a has alatti részen
• bedugult faggyúmirigyek
• gennyes bőrgyulladások
• lassan gyógyuló sebek
• izomsorvadás
• megnövekedett haskörfogat ("hasi zsír"), lógó has kialakulása, míg a lábak az elvesztett izomtömeg miatt abnormálisan vékonyaknak tűnnek.
• szuka kutyáknál a tüzelés elmaradása
• herék sorvadása kan kutyáknál
• neurológiai problémák
• fokozott fertőzésre való hajlam a legyengült immunrendszer miatt.

Milyen típusú kutyák hajlamosak a Cushing-szindrómára?

A Cushing-kór a következő fajtáknál fordul elő gyakran: tacskók, uszkárok, terrierek, cocker spánielek, beagle-k, német juhászkutyák, boxerek. A legtöbb kutya középkorúként betegszik meg, a nőstények gyakrabban, mint a kanok.

Miért lesznek a kutyák Cushing-kórosak?

A Cushing-szindrómának két szerves oka van:

Az esetek körülbelül 85%-ában az ok az agyalapi mirigy daganata. Ez különösen a kisebb kutyafajtákat érinti. A Cushing-kór ezen formáját hipofízisfüggő hiperadrenokorticizmusnak nevezik. A daganat az ACTH jelátvivő anyag feleslegét küldi a véráram útján a mellékvesékbe, azzal a jelzéssel, hogy termeljenek kortizolt. Az ACTH túltermelődése a mellékvesék megnagyobbodásához és állandó, fokozott kortizolszekrécióhoz vezet. Maga a daganat általában kicsi és jóindulatú. Csak ritka esetekben okoz problémát, ami neurológiai rendellenességekben nyilvánulhat meg.

Még ritkább az egyik mellékvese daganata, amely Cushing-kórt okoz. Ez a daganat túl sok kortizolt termel, és tipikus Cushing-tüneteket okoz. Ez az úgynevezett mellékvesekéreg-függő hiperadrenokorticizmus. A daganat által érintett mellékvese veszi át a teljes hormontermelést, miközben a másik mellékvese mérete zsugorodik. A mellékvese daganata lehet jóindulatú vagy rosszindulatú.

Az iatrogén Cushing-szindróma a kortizol formájában, kortizont tartalmazó gyógyszerek révén alakul ki. A gyakran élesen bírált kortizonkészítmények ma már nélkülözhetetlenek az állatgyógyászatban. Fontos és gyakran életmentő összetevői az állatorvosi kezelésnek! Sajnos mellékhatásokat is okozhatnak, különösen, ha hosszú ideig szedik őket, például allergia esetén. Akár injekció, akár tabletta vagy kenőcs formájában, a kortizonkészítmények mindig hatással vannak az egész szervezetre. A kortizonkúrák mérséklése és esetleges abbahagyása visszafordíthatja a iatrogén Cushing-szindrómát.

Hogyan diagnosztizálják a Cushing-szindrómát?

A Cushing-szindróma gyanúja esetén az állatorvos először vér- és vizeletvizsgálatot rendel el. A Cushing-szindrómás kutyák vizelete a fokozott folyadékbevitel miatt gyakran rendkívül gyenge, vizes. Bakteriális húgyúti fertőzésben is szenvedhetnek. A vérkép emelkedett májenzimeket és gyakran magas vérzsírszintet mutat.  Emellett magasabb lehet a vérlemezkék száma és trombózisra való hajlam.

A hasi régió ultrahangos képalkotása a mellékvesék megnagyobbodását vagy daganatos megbetegedéseket mutathat. A megnagyobbodott máj, amely röntgenfelvételek segítségével is megállapítható, szintén Cushing-kórra utal.

A Cushing-kór biztos diagnózisát csak speciális hormonvizsgálatokkal lehet felállítani. Ezek közül a legelterjedtebb a vizelet kortizol:kreatinin arányt vizsgáló teszt, amelynek során a kortizolszintet a kutyától származó három független reggeli vizeletmintában mérik.  Más tesztek az agyalapi mirigy-mellékvese rendszer reakcióját vizsgálják kis dózisú kortizon beadása után.

A teszteket nem könnyű kiértékelni, és előfordulhat, hogy többször is meg kell ismételni őket.

Fontos: Ha a vizsgálatok nem mutatnak egyértelmű eredményt, a kutya nem kezelhető! Ha a kortizolszint túlságosan meredeken csökken, az életveszélyes addison-krízishez, azaz mellékvesekéreg-elégtelenséghez vezethet!

Hogyan kezelik a Cushing-kórt?

Az érintett kutyák olyan gyógyszert kapnak, amely gátolja a mellékvesék kortizoltermelését. Ezt a gyógyszert a kutya élete végéig naponta kell szedni! Az adagolást minden egyes kutyához egyénre szabottan kell meghatározni, azaz az adagolást meglehetősen alacsony szinten kell kezdeni, és fokozatosan kell növelni. Több hétbe is beletelhet, amíg a tünetek egyértelműen javulni kezdenek.

A mellékvesék daganata esetén az érintett mellékvesét néha műtéti úton el lehet távolítani. Ez azonban bonyolult eljárás, és csak szakemberek végezhetik el.

A rendszeres állatorvosi ellenőrzés elengedhetetlen, különösen a stabilizációs fázisban. A kezelés költségei a szükséges gyógyszeradagtól és attól függnek, hogy hány vizsgálatra van szükség hosszú távon. Nagytestű kutyák esetében magasabb költségekkel kell számolni.

Az állatorvosi kezelést sajnos nem lehet megkerülni, ha meg akarja kímélni kutyáját a Cushing-szindróma kellemetlen tüneteitől és következményeitől. Támogathatja kutyája kezelését és jelentősen javíthatja közérzetét kiegyensúlyozott étrenddel, amelyhez olyan gyógynövényeket ad, amelyek a kutya hormonjait egyensúlyba hozzák és tehermentesítik a méregtelenítő szerveket.

A Cushing-kóros kutya táplálása

A Cushing-kóros kutyát naponta többször, rendszeresen kell etetni, hogy ne terhelje túl a szervezetét. Kerülje a nyers ételeket, mivel ezek megterhelik az amúgy is terhelt immunrendszert. A házi kutyatápokat főzni kell!  

A Cushing-kóros kutyák tápláléka:

• alacsony energiatartalmú legyen, és lehetővé tegye a fogyást anélkül, hogy izomtömeg-veszteséget vagy hiányt okozna. A kutya ideális testsúlyát hosszú távon meg kell tartani.
• alacsony zsírtartalmú legyen, hogy tehermentesítse a kutya máját.
• könnyen emészthető szénhidrátokat tartalmazzon az inzulinelválasztás korlátozása érdekében. 
• kerülje a vesekő kialakulását: kerülje a belső szerveket, a tojást és az oxálsavtartalmú zöldségeket (pl. spenót)!
• biztosítsa az ásványi anyagok és nyomelemek megfelelő ellátását!
• sovány, magas fehérjetartalmú húsok, mint a csirke és a sovány halak
• könnyen emészthető szénhidrátok, mint a rizs - más gabonafélék gyakran kevésbé jól tolerálhatók
• kis mennyiségű, kiváló minőségű olajok kiegészítőként

Mi a helyzet a jutalomfalatokkal?
A Cushing-szindróma nem jelenti azt, hogy kutyája számára véget érnek a finomságok. Azonban mindig ellenőrizze az összetevőket, amikor jutalomfalatokat vásárol. A jutalomfalatoknak alacsony zsírtartalmú és gabonamentes, gyümölcsökből vagy zöldségekből készült termékeknek kell lenniük. A kutyák is ízletesnek találják az ilyen jutalomfalatokat.

Milyen gyógynövények segítenek a Cushing-kóros kutyáknak?
A barátcserje (Vitex agnus-castus L.) hormonszabályozó hatása jól kutatott, noha kutyáknál nincsenek egyértelmű eredmények (ellentétben a lovakkal vagy humán páciensekkel). A gyümölcskivonatot a HMPC (Herbal Medicinal Product Committee) hagyományos növényi gyógyszerként ismerte el. A növény olyan anyagokat tartalmaz, amelyek az agyalapi mirigy dopaminreceptoraira hatnak, támogatják a stresszszabályozást, és közvetve gátolják a kortizol kiválasztását.

Alkalmazása nem ártalmas a kutyáknak a gyógyszeres kezelés mellett sem, ezért ha teheti, egyeztetve a kezelő állatorvossal, mindenképp érdemes egy hónapig etetni a kutyával, és megvárni a tapasztalatokat.

A petrezselyem (Petroselinum crispum) apigenint tartalmaz. Tanulmányok kimutatták, hogy ez az anyag pozitív hatással lehet a szervezet kortizol-kiválasztására és csökkentheti a stressz kísérő tüneteit. A fahéj (Cinnamomum verum) egereken végzett vizsgálatokban csökkentette a vércukorszintet.

A szibériai ginzeng (Eleutherococcus senticosus) aktiválja és fenntartja a szervezet természetes védekezőképességét, különösen olyan rendkívüli testi túlterhelések esetén, mint a stressz. A szibériai ginzengről ismert, hogy adaptogén, stimuláló és immunmoduláló tulajdonságokkal rendelkezik.

A csipkebogyó (Rosae fructus) magas C-vitamin-tartalmú, és támogatja a legyengült immunrendszert.

A máriatövis termése (Silybum marianum (L.)) elősegíti a májműködést és a májsejtek regenerálódását. A máriatövist a HMPC (Herbal Medicinal Product Committee), az ESCOP (European Scientific Cooperative on Phytotherapy) és a Commission E (a német kormány növényi gyógyszerekkel foglalkozó tudományos tanácsadó testülete) hagyományos növényi gyógyszerként ismeri el. 

A csalán (Urtica dioica) szintén hagyományos növényi gyógyszer, és anyagcsere-serkentő hatásai révén segíti a szervezet méregtelenítését. Oxalátkövek képződése esetén azonban inkább ne etessük a kutyával!

Megelőzhető-e a Cushing-szindróma?

Minden kutyatulajdonosnak gondosan figyelemmel kell kísérnie szőrös barátja egészségét! A szokatlan tünetek és a viselkedésben bekövetkező változások a betegség jelei lehetnek. Az állatorvosok azt javasolják, hogy a hatévesnél idősebb kutyákat évente vigyék el vér- és vizeletvizsgálatra. Az idősebb kutyáknak és azoknak a fajtáknak, amelyeknél nagyobb a Cushing-kór kialakulásának kockázata, évente ultrahangvizsgálatot is kell végezniük.

Források

https://www.tieraerzteverlag.at/vetjournal/202003/cushing-syndrom
https://www.med.vetmed.uni-muenchen.de/einrichtungen/innere_medizin/leistungen/endokrinologie/hyperadrenokorti.pdf
A. Liesegang: Fütterung bei Erkrankung der Nebennieren bei Hund, Katze und Pferd (https://www.tierer.uzh.ch/12)
https://arzneipflanzenlexikon.info/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11948020/
Wikipedia die freie Enzyklopädie