fertőzés

Számos esetben nem érhetünk el sem javulást, sem tünetmentességet, sem gyógyulást a légzőszervi betegséggel küzdő lónál, ha nem változtatunk a kiváltó okon. Azonban nem mindig egyértelmű, hogy mi az?! Az adott betegség kialakulásához hozzájáruló fizikai, mentális és pszichés okok felderítése a gyógyszeres és gyógynövényes kezelés mellett nagyon fontos.

Mi az, amit lótartóként megtehetsz a lovad istállójában mindenütt jelenlévő, asztmát okozó, levegőben szálló részecskék számának csökkentése érdekében? Tudtad, hogy egyes légúti betegséggel küzdő lovaknak éppen az istálló a megfelelő helyszín? Az istállóklíma kialakításához és a pormentes almoláshoz, takarmányozásához is kaphatsz tippeket a cikkben.

Három különböző betegségről van szó, melyeket a hétköznapokban sömör elnevezéssel illetnek. Pontos diagnózist az állatorvos által levett bőrkaparék minta laboratóriumi elemzése adhat, ezért is fontos elsőként az állatorvosi vizsgálat. Gyógynövényekkel fontos az immunrendszer és a bőr támogatása, különösen a gyakran visszatérő betegségnél.

Ha középkorról beszélünk, akkor Magyarországon is a nagy járványokat kell elsősorban említeni, valamint – bár az uralkodók és a papok számtalan módon igyekeztek ellene tenni – a misztikus-babonás hozzáállást.

A 13. század a keresztes háborúk és a marhavész évszázada volt. Bár volt elmozdulás a mágikus-babonás megközelítéstől a racionális felé, és fejlődtek a sebésztechnikák is, sajnos sok más vidékkel együtt hazánkban is vándorsebészek járták még az országot. A betegségek felismerése és megkülönböztetése terén nagy volt a zűrzavar, a zoonózis lehetőségét pedig hosszú időn át tagadták.

A 10-11. századtól a tudományos jellegű klasszikus orvostudomány kezdte kiszorítani a kolostori medicinát. Az egyszerű nép körében ugyanakkor a kuruzslók és egyéb „kézművesek” vették át a betegellátást. 

A Római Birodalom bukásával a középkori Európában a vallásos gyógyászat vette át az uralmat. A kereszténység a betegségekben valamilyen erkölcsi bűn büntetését látta, amelyre Krisztus, a megváltó doktor hozhat csak gyógyírt, amennyiben a beteg megbánja bűneit és imádkozik. Ez a megközelítés tejesen kiszorította a klasszikus szemléletet...

A középkori gyógyászatban három nagy csapásirány létezett egymással párhuzamosan: a sámánság, a klasszikus antik hatás, illetve a keresztény (kolostori) gyógyászat. A nyugati, modern orvoslás megalapítói az ókori görögök voltak, ez azonban Európában csak jelentős kerülővel valósulhatott meg.

Nagy Károly és az avarok; Marhavész; Kalandozások; Honfoglalás; Államalapítás; Kovácsok és a patkolás kezdete; Az Árpád-kor kezdete.

Mára hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az emberiség honnan indult a vírusok és baktériumok elleni küzdelemben, és mennyi áldozattal járt, mire a mai higiéniás állapotokat elértük. Alapvetően ugyanez igaz a lovakat, a gazdasági haszonállatokat vagy az embereket veszélyeztető helyzetekre, hiszen az alapelvek megegyeznek. A most kezdődő sorozatban szeretném bemutatni, hogy itt, a Kárpát-medence területén élők az elmúlt évszázadok során milyen kihívásokkal szembesültek a járványok terén